 |
|
Mottó:
“Nagyobbszerű, festőibbe
összeillesztett sziklabércek nincsenek
ennél széles e világon; ily valójában
gyöngy tájról eddig még képzelettel
sem bírtam…”
Orbán Balázs
|
| |
|
A természet minden csodájával megáldott Erdély keleti részén húzódik meg “Székelyföld Árkádiája”, a hegyek közé szorult Gyergyói-medence, melyet a negyedkorban kiemelkedett vulkanikus vonulatok zártak közre. Határát keleten a Gyergyói-havasok (Pricske-1543 m) kristályos-palás, nyugaton pedig a Görgényi-havasok (Mezőhavas-1777 m) vulkanikus vonulatai képezik. Tengerszint feletti magassága 740-820 m között váltakozik és a Maros folyásának tengelyvonala irányába lejt.
A medence központja, Gyergyószentmiklós város kilenc község gyűrűjében helyezkedik el (Gyergyócsomafalva, Gyergyóalfalu, Gyergyóújfalu, Gyergyóditró, Borzont, Gyergyószárhegy, Gyergyókilyénfalva, Tekerőpatak, Gyergyóvárhegy).
Fő közlekedési útvonala a 12-es országút, amely összeköti Csikszeredával és Maroshévizzel.
Parajd irányába a 13B jelzésű út vezet a Bucsin-tető (1278 m) nevű hágón keresztül, Székelyudvarhellyel a Libán-tetőn (1000m) át vezető 138-as megyei út köti össze.
 A Gyilkos-tó természetes vögyelzáródás által keletkezett, valószinűleg 1837 nyarán. Neve az idők folyamán többször is változott. Eredeti neve a Veres-tó, amelyet a tavat tápláló Vereskő-patakról kapott. A Gyilkos-tó nevet Orbán Balázs vitte be a köztudatba. A népi névmagyarázat összefüggésbe hozza a gyilkos és vörös jelzőket azzal a legendával, miszerint az összeomló hegy maga alá temette a völgyben legelésző juhnyájat esztenástól, pásztorostól és a felszivárgó vér sokáig vörösre festette a tó vizét. Más vélekedés szerint a tó a fenyőerdőt “gyilkolta meg” és “ma a vizből kiemelkedő csonkok, mint valamely székely közösség elhagyott temetőjének korhadó kopjafái figyelmeztetik a vándort a mulandóságra – memento mori…” (L. Gyárfás Győző)
 A Békás-szoros a Gyilkos-tó közvetlen folytatásaként a Békás-patak felső völgyében található. A Keleti-Kárpátok legismertebb, legszebb, legmonumentálisabb harántvölgye. A környező hegycsúcsok átlagmagassága 1300 m és ezek 200-300 méteres, meredek sziklafalakkal szakadnak a szurdokba. A szoros teljes hossza 5 km. Ritka növényei közül a havasi gyopár a leghíresebb.
A Likas-zsomboly a ritka, függőleges aknabarlangok csoportjába tartozik, a Likas hegység északi oldalában, 1650 m magasságban fekszik. Teljes hossza 51 m és három elkülönülő része van.
A 34 méteres kürtő alján három méteres jégdugó van, nyáron a jégdugó nyugati részén szűk nyilás képződik, ezen át lehet az alsó barlangba lejutni, amelynek mélysége 17 m és törmelék ún. “álfenék” zárja el. Az aknabarlang állandó hőmérséklete +3C, nyár elején a leglátványosabb, mert a falakat csillogó jégréteg fedi, az áthajlásokban jégdrapériák és jégcsapok találhatók. Az aknabarlang látogatása a fokozott balesetveszély miatt kizárólag hegymászó felszereléssel lehetséges.
Fontosabb látnivalók Gyergyószentmiklóson:
- a Szent Miklós szobor a főtéren, a város névadó szentjéről;
- a református templom szintén a főtér disze. Épitési ideje 1895-1899;
- a római katolikus templom a főtérről látszik, a Márton Áron utcában található. Épült 1753-1757 között, a város legrégebbi műemléke;
- az örmény katolikus templom (1730-1734), a görög katolikus templom, valamit a zsinagóga;
- az örmények által épitett barokk stilusú épületek a főtéren és közelében;
- a Tarisznyás Márton Múzeum gazdag népművészeti, régészeti anyaggal rendelkezik;
Kirándulási lehetőségek a városból:
1. Gyergyószárhegy (6 km)
A falu nevezetes épitménye a Lázár család kastélya, ahol Bethlen Gábor is nevelkedett kisgyermek korában (édesanyja Lázár Fruzsina volt). Lázár István, Bethlen Gábor rokona és bizalmas hive reneszánsz kastélyt épittetett régi udvarháza helyén. A kastély késöbb többször súlyosan megrongálódott, egyszer le is égett, és a XVIII. században újra fölépitették, de ez is tönkrement. A kastélyt restaurálták, az egyik helyreállitott bástyában múzeumot rendeztek be.
2. Gyilkos-tó (26 km) – Békás-szoros – Likas-zsomboly
A Keleti-Kárpátok egyik legismertebb és legtöbbet reklámozott tájképe a fenyőcsonkokkal teletűzdelt Gyilkos-tó, háttérben az alvó oroszlánhoz hasonlitó Kis-Cohárd sziklafalaival. E csodálatos látványról Orban Balázs a “Székelyföld leirása” cimű művében igy ir: “A legmeglepőbb, legmegragadóbb képek egyike áll előttünk. Még az is, ki Felső-Olaszországnak nagyszerű és Svájcnak ünnepelt tavait látta, bámulattal fog e látvány előtt megállni. Nagyobbszerű tüneményt talán igen, de szebbet, vonzóbbat nem rejtenek a havasok keblökben”.
3. A Súgó-barlang (13 km)
A Súgó-barlang turisztikai, természeti ritkaság, védett terület, Gyergyószentmiklóstól 13 km-re található. A barlangról az első szakleirás az 1930-as évekből származik, eddig három ismert bejárata van és három szintje, melyekből kettő száraz és egy vizes járat. A folyosók és központi repedések találkozásánál alakultak ki a barlang nagyobb termei (Buzogányterem, Ödönterem, Létrásterem, Gyökérterem, Szószék, Rókák terme, Omlás terme). A barlang valamennyi járatában a sztalagmitok es sztalaktitok páratlan példányait találjuk.
4. Tusnádfürdő (85 km) – Szent Anna-tó – Mohos tőzegláp
Tusnádfürdő természeti adottságai a borvizforrások, a széndioxidos kigőzölgések (mofetták), a tiszta levegő és a gyönyörű táj.
Az üdülő és fürdőtelep Csomád és a Sólyomkő közé ékelődik, a tusnádfürdői szoros tengerszint feletti magassága 606 m.
Tusnádfürdő éke a Csomád tetején levő ikerkráter, melyben a Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp helyezkedik el.
A Szent Anna-tó krátertó, mely Közép-Európa egyedüli épen maradt vulkáni kráterében található. Természeti ritkaság, védett terület. Tengerszint feletti magassága 950 m, vize az egyszer desztillált viznél is tisztább. A kerülete 1737 m, felülete 95280 m2, legnagyobb mélysége 8,3 m. Alakja csaknem szabályos kör.
A Mohos-tőzegláp a Szent Anna-tó ikerkráterében található, átmérője 800 m, területe 80 ha, mélysége 10 m, tengerszint feletti magassága 1050 m.
A jégkorszaki maradványnövényeknek is otthont adó vastag tőzegmoha lassan belepi egész felszinét – a csillogó tengerszemek mérete és száma egyre fogy. Érdekes rovarevő növénye a harmatfű (drosera).
5. Szováta – Medve-tó (65 km)
Szováta Maros megye és egyben Erdély egyik leghíresebb fürdővárosa. A fürdőtelep leglátogatottabb helye a Medve-tó partján épült strand. A tó vize igen nagy sótartalmu, és hőmerséklete rétegenként változó. Bizonyos mélységekben az 50-70C-ot is eléri. A tó vizében szinte alig lehet úszni, mert a tömény sóoldatban valósággal lebeg az ember. A másik tó a Fekete-tó is kedvelt fürdőhely. Nevét sok szerves anyagot és klort tartalmazó fekete iszapjától kapta.
Az üdülővárosban sok forrás is van, melynek a vizét ivókurára használják. Szovátát főként a reumatikus betegségekben és női bajokban szenvedők látogatják.
6. Parajd (57 km) – Korond (70 km) – Farkaslaka (85 km)
Parajdon van Erdély egyik legismertebb sóbányája, és ezen a környéken fakad Erdély legtöbb forrása. Bányáit már a romaiak is műveltek, és sós fürdői ma is látogatottak. Ritka nevezetessége a bányatelep fölött emelkedő hegy hatalmas sósziklája.
Korond neve egyet jelent a népi kerámiával, taplótárgyak készitésével, szövéssel, fonással, famegmunkálással. Jellegzetes korondi kép a főút menti állandó vásár. Itt kerámia termékek, fafaragványok, szalma- és gyékénytárgyak tömkelege fogadja a látogatót. Az itt feltörő sósvizek, meszes lerakódások eredménye a korondi aragonit, amelyet diszkőnek is használnak.
Farkaslaka Tamási Áron szülőfaluja, rokonsága ma is itt él. Az iró szülőháza ma emlékház, közel 150 éves, faboronás, zsindelyes épület. Szülőházában emlékszobát rendeztek be, s a házat emléktáblával jelölték meg. Az irót kivánsága szerint szülőfalujában temették el, sirja a falu szélén, a templom dombján található.
7. Csiksomlyó (57 km)
Az 1440-es években szerzetesek telepedtek le Csiksomlyón. Gótikus stilusú templomukat és a kisebb méretű, ugyancsak gótikus stilusú kolostort 1442-1448 között épitették. A székely nép körében már a XV. században virágzott a Boldogságos Szűz Mária tisztelete, ünnepein a környék népe Somlyón gyűlt össze. A kegyszobor a XVI. század elején (1510-1515) reneszánsz stilusban készült hársfából, alkotója ismeretlen. A világon ismert kegyszobrok közül a legnagyobb, magassága 2,27 m. A Napba Öltözött Asszonyt ábrázolja, akinek a lába alatt van a hold, feje körül pedig tizenkét csillagból álló koszorú.
Az 1661-es templomégéskor sértetlen maradt. A hagyomány szerint a tatárok egyik vezére el akarta rabolni nagyon értékesnek gondolván, ám az olyan súlyos lett, hogy nyolc ökör sem tudta elvontatni.
Mérgében a vezér kardjával megsebezte a szobor arcát és nyakát. Ezek a sérülések ma is láthatók.
A csiksomlyói pünkösdi búcsú és zarándoklat ma már a világon szétszéledt egész magyarság ünnepe, mely közös múltunkat, közös kultúránkat, és jövőbeli - remélhetőleg egyre szorosabbá váló – összetartozásunkat jelképezi.
Ezenkivül még számos szines programmal várjuk vendégeinket mint lovaglás, horgászás (pisztrang), hószánazás, sielés, szánkózás, korcsolyázás a fedett műjégpályán.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
